Az autó nem kutya vagy macska, hogy be kelljen engedni a házba amikor 0 fok alá süllyed a hőmérő, de ezzel együtt nem árt néha gondolni arra, „fázik-e” vajon, és ennek milyen következményei lehetnek, amiket nyilván többen szomorúan megtapasztalhatták az utóbbi hetekben – és vélhetően a tél hátralévő részében is lesz még ilyenre példa. Az Automeister szervizhálózat aktuális cikkében tehát azt nézzük meg, milyen az, amikor egy kocsi fázik, és miért nem mindegy ez a gazdájának?
Sokan táplálnak érzelmeket az autóik iránt, de ez azért ritkán jut el odáig, hogy esténként betakargassák a parkolóban vagy a garázsban. Ha ez túlzás is lenne, azért van néhány mozzanat, amire érdemes figyelni, ha tartósan olyan hideg van, mint a közelmúltban, miközben akár egyetlen, komolyabban hideg éjszaka is elő tudja hozni a „tüneteket”.
Akkumulátor
Ha régi az akkumulátor, vagy van valami gond a generátor töltésével (amit általában jelez a vonatkozó lámpa), akkor előbb-utóbb egy reggel nem indul majd a kocsi, és igen jó esélyünk van rá, hogy ez a leghidegebb reggelen következik majd be. Az aksikat amúgy is illik 4-5 évente cserélni, még akkor is, ha látszólag minden rendben. A hideg nem tesz jót a kémiai reakcióknak, ezért ha nincs a topon, biztos, hogy a zimankóban adja majd meg magát. Ha nagy nehezen mégis „elkapta”, vagy bebikázott a szomszéd, azonnal cseréltessük ki egy erre alkalmas helyen, vagy vegyünk másikat, és cseréljük mi magunk. Figyeljünk a méretre, a teljesítményre és a polaritásra is!
Motor
A motorban és a váltóban a kemény, mínuszos reggeleken hideg az olaj, ami elégtelen kenést erdeményez. A modern, szintetikus olajak kevésbé sűrűsödnek, de akkor se nagyon vigyük a fordulatszámot 3000 fölé (dízeleknek elég a 2500 is), hacsak feltétlenül nem szükséges. Amikor a víz bemelegedett, már terhelhetőbb a motor, de ne ilyenkor akarjuk „üvegelni”, mert az olaj még mindig nem üzemmeleg ilyenkor (ezért a nyomása sem optimális), csak jobb, mint az indulásnál. Sokak szokása reggelente, hogy beindítják a kocsit, majd hagyják melegedni, amíg körben lekaparják az ablakokat, és így egy fokkal melegebb kocsiba szállhatnak be. Jobb, ha tudjuk, hogy ezzel sokkal többet ártunk az autónknak, mintha meleg motorral magas fordulaton használnánk. Alapjáraton egy motor alig-alig melegszik, tehát így sem lesz érdemi fűtés, mire beszállunk, de akár percekig kell járnia elégtelen kenési viszonyok között, ami a motor több pontján komoly gondokat tud okozni. Egyetlen alkalommal talán nem drámai a hatás, de ha ez állandó szokásunk, érdemes megváltoztatni. Jobb, ha előbb végzünk a kaparással, kabátigazgatással, GPS pötyögéssel, és csak utána indítjuk be a kocsit. Mindössze 10-20 másodpercet járassuk, amíg az alapjárat teljesen kisimul, aztán induljunk el a közepesnél alacsonyabb fordulatszámokat használva, hamar felváltogatva ‒ utóbbi csúszós úton egyébként is célszerű.
Régebben, illetve a régebbi autóknál fagyálló és víz keverékét töltötték a hűtőrendszerbe, aminek a fagyáspontját szokás volt beméretni a téli szezon előtt, de ma már télen-nyáron fagyállóval közlekedünk, ezért ezzel nagyrészt nem kell foglalkozni.
Kaszni
Elvileg a kaszninak, ha nem ázik be, semmi baja nem lehet csak attól, hogy hideg van, de gyakorlatilag azért mégis. Főleg a régebbi autóknál fordult elő, hogy befagytak pl. az ajtók a lecsapódott pára vagy az odafolyó eső, hólé, pláne ónos eső miatt. Ugyanígy, nem is ritkán, lefagyhatnak az ablaktörlők, befagyhatnak a zárak is.
Az ajtótömítésre ez ellen egy ronggyal felvihetünk előtte (utána már ugye nem nagyon) egy kis szilikonolajat. Fontos, hogy ne ásványi olaj legyen, mert az károsíthatja a tömítés anyagát.
Az ablaktörlővel nincs mit tenni, a legjobb, ha nem használjuk addig, amíg az ablak teljesen dér- és páramentes nem lesz. Nagyon rossz ötlet emiatt a fagyott, deres szélvédőt az ablaktörlővel, vagy az ablakmosóval jégmentesíteni. A kemény, odafagyott jég csúnyán megrongálja az ablaktörlőlapát élét, akár le is tépheti, és az onnantól csíkozni fog. Ha pedig (téli!) ablakmosót spriccelünk ki, a törlés is automatikusan elindul, de olyan gyorsan nem tud leolvadni, szóval megint a lapáttal és magunkkal szúrunk ki. Van jégoldó spray, amit felszórhatunk, és a legvastagabb jégpáncélokat kivéve elég hatékony is, ha lusták vagyunk vakarni, vagy valamiért nem áll módunkban. Ehhez persze praktikus, ha jégkaparót is tartunk az autóban, illetve egy pár kesztyűt erre a célra. Szintén instant, bár „oldschool” megoldás egy nejlont, régi terítőt tenni a szélvédőre, illetve vannak azonos célt szolgáló külső szélvédőtakarók is. Ha vettünk ilyet a nap ellen, használjuk bátran télen, jég ellen is. Egy kartonlap is jó, kivéve, ha eső ellen kell védekezni.
A zárak fagyása ellen még mindig lehet kapni zárolajozó sprayt, és a sima WD40 is működik, bár az újabb, távirányítós központi zárral szerelt kocsiknál ritkán van erre szükség ‒ kivéve persze, ha az akku teljesen lemerült, és kulccsal jutnánk be az utastérbe.
Gumi
Valami, ami nem fázhat, gondolnánk. Ez igaz is, de azért ha nyári gumi van az autón, viszont mínusz akárhány fokban használjuk, számoljunk egy legalább 30 százalékkal hosszabb fékúttal, és ugyanennyivel alacsonyabb kanyarsebességgel ‒ ezekhez nem kell, hogy csúszós legyen az út, maga a nyári gumi anyaga ennyivel rosszabbul tapad a mínuszokban.
Üzemanyag
Régebben a dízeles autóknál gondot jelentett a gázolaj dermedése, amit kocsonyás formában nyilván nem tudott sem szállítani, sem porlasztani a rendszer. Ez a mai autóknál -20-30 fokig biztosan nem jön majd elő, ha normális helyen, hétköznapi üzemanyagot tankoltunk, mert azokban már mindig benne van a szükséges adalék. Ilyen hideg persze azért nem jellemző mifelénk. Ha mégis beütne, hagyjuk békén az autónkat, csak maradjunk otthon, nem fog soká tartani. A benzines autókkal ilyen gond nincs, a benzin lényegében nem fagy meg, illetve csak -100 Celsius körül, de akkor már nem ez lesz a legnagyobb gondunk.
Szintén az üzemanyag témaköréhez tartozik, hogy télen nem érdemes negyedtankkal autópályára tévedni, mert egy baleset és az azt követő torlódás akár órákra a sztrádán tarthat minket, ha pedig közben elfogy az üzemanyag, az fázós élmény lehet. A kocsi ugyanis alapjáraton is fogyaszt, méghozzá nem is olyan keveset; óránként nagyjából a harmadát-felét annak, amit 100 kilométerre szoktunk számolni a normál autópályás használatban.
Illusztrációnk forrása: Pexels