Az Atlanti-óceán északi részén található Feröer-szigetek nevével viszonylag ritkán találkozunk a hírekben, pláne bármiféle autós témával kapcsolatban. Most viszont a Faroephoto.com felvételeinek köszönhetően jókora nyilvánosságot kapott egy ottani, átadás előtt lévő, tenger alatti alagút – ami számtalan érdekessége mellett egy roppant különleges látványt nyújtó körforgalmat is magáénak tudhat.
Ezen a ponton máris adódhat az első kérdés: mit keres körforgalom egy alagútban, hiszen azt szoktuk meg, hogy azok többnyire két pontot kötnek össze? Nos, az Eysturoyartunnilin (merthogy ez a neve…) ilyen szempontból (is) különleges, hiszen 3 bejárata van, az ágak pedig 72,6 méterrel a felszín alatt összefutnak – itt került kialakításra a világ egyik legextrémebb körforgalma.
A jelentős mérnöki bravúrokkal tarkított építkezés még 2017-ben kezdődött a Dániához tartozó szigetcsoporton, és az eredeti tervek szerint idén december elején került volna sor a hivatalos átadóra. A koronavírus ezt is átírta valamelyest, így ez idő tájt a 2021 eleji szalagátvágás reálisabbnak látszik. Ezzel együtt már csak az utolsó simítások lehetnek hátra, amit jól bizonyít, hogy szeptember óta a vészhelyzeteket elhárító szolgálatok gépkocsijai már keresztülroboghatnak az összesen 11,2 kilométeres alagúton.
Ez a hosszúság azt is jelenti, hogy Eysturoyartunnilin a földkerekség második leghosszabb, közúti forgalom által használható alagútja lesz. A csúcstartó egyébként szintén az észak-európai régióban található: a 14,3 km-es norvég Ryfast Tunnel. Tegyük gyorsan hozzá, ennél léteznek jóval hosszabb víz alatti alagutak is (elég csak a Franciaország és az Egyesült Királyság közti Csalagútra gondolni), de azokat csak a vasúti forgalom számára alakították ki.
Ami a műszaki részleteket illeti, a feröeri alagút legmélyebb pontján mínusz 189 méteren fut, szélessége pedig 10,25 méter – ez alól értelemszerűen kivétel a műalkotásnak is beillő, fényeivel egy ócenáriumot idéző körforgalom. Biztonsági okokból nem található benne 5%-osnál meredekebb útszakasz, és szintén elővigyázatosságból a majdani sebességhatárt 80 km/h-ban határozták meg.
Az alagút természetesen fizetős lesz, hisz valamiből mégis csak vissza kell hozni az 1 milliárd dán koronás, azaz szűk 50 milliárd forintos becsült építési költséget. A teljes szakasz használatának díja személyautóknál átszámítva 3600 forinttól indul, de ez oda-vissza áthaladásra jogosít fel. A tervek szerint persze nemcsak ez hozna bevételt, hiszen elsősorban a nem mindennapi körforgalomnak köszönhetően a helyiek a turizmus felpörgésére is számítanak.