Jelentős mérföldkőhöz ért az villanyautózás, a decemberi adatok szerint ugyanis átlépte a félmilliós határt az Európában 2020-ban eladott, teljesen elektromos kocsik száma – és az évnek még nincs is teljesen vége. Mit is jelent pontosan ez az eredmény, és milyen kérdőjeleket kell még „kiegyenesítenie” a szegmensnek ahhoz, hogy – a környezetvédelmi törekvéseknek megfelelően – belátható időn belül valóban tömegtermékként beszélhessünk róla?
Kontextusba helyezve a bevezető elején említett számot, jegyezzük meg, hogy tavaly 12 hónap alatt 354 ezer tisztán elektromos új autó talált gazdára az öreg kontinensen, így a mostani 500 ezres szint már akkor is több mint 40%-os bővülést jelez, ha 2020 utolsó heteiben befagynak az értékesítések. Mérget vehetünk rá, hogy nem fognak, így valószínűbb, hogy végül nagyjából másfélszeres növekedésről beszélhetünk majd.
Elemzések hozzáteszik, a felfutás annak is köszönhető, hogy a szigorodó károsanyag-kibocsátási előírások miatt a gyártók minél több elektromos jármű eladásában érdekeltek, hiszen ezzel lejjebb szoríthatják flottaszintű emissziójukat, azaz csökkenthetik (vagy akár el is törölhetik) a rájuk kirótt, tetemes összegű büntetéseket. Éppen ezért a többség eurómilliárdokat fektet abba, hogy új villanymodelljeinek tulajdonságai valóban találkozzanak a vevők elvárásaival – hiszen enélkül elképzelhetetlen a további térhódítás.
Azt pedig, hogy ilyen szempontból akad még tennivaló, jól mutatja, hogy bár a félmilliós szám jól hangzik, a rendelkezésre álló statisztikák szerint az elektromos kocsik még mindig csak egyszámjegyű részesedést tudhatnak magukénak az európai újautó-piacon. Mindez persze összességében értendő, hiszen az ilyen téren élenjáró országokban (pl. Norvégia, Hollandia, Svédország) már tavaly átlépték a 10%-ot, sőt a norvégok az 50%-ot is.
A kulcs természetesen egyrészt az ár, amivel kapcsolatban biztató, hogy az egyik legnagyobb tételt jelentő akkumulátor-előállítás költsége folyamatosan csökken. 2015-ben még a villanyautók árának több mint felét ez adta, míg ez az arány ma már „csak” egyharmados, a további hatékonyságot célzó innovációk pedig folyamatosak. És ugyanez igaz a nagyobb hatótávok elérésére, illetve a minél gyorsabb (akár menet közbeni) töltésre, hiszen jelenleg ezek is olyan tényezők, amelyek néhányakat visszatarthatnak a vásárlástól.
Az idő pedig sürgeti is a fejlesztőket, hiszen a tendencia az, hogy egyre több helyen nyilvánítják nemkívánatossá a „hagyományos” üzemanyaggal működő autókat – az Egyesült Királyságban például 10 év múlva már tilos lesz kizárólag benzinnel vagy dízellel üzemelő új kocsit eladni, és hasonló tervekről érkeznek hírek más országokból is. Vannak persze, akik szerint még korai temetni a tradicionális hajtástípusokat, és belátható időn belül még nem veszik át az uralmat az alternatív megoldások. Akárhogy is, az egyik legizgalmasabb aktuális témáról van szó, amely a közelgő 2021-et és az azt követő esztendőket is meghatározza majd.